Lepratelepi szükségpénzek Venezuelából

By: semmelweismuseum 2023. jan 20.

A szükségpénzek a numizmatikai emlékek egy külön csoportját alkotják. Gyűjteményünkben több lepratelepi szükségpénz-érmét is őrzünk. Jelentőségük többek között abban áll, hogy korlátozott területen használták és kis példányszámban készítették ezeket.

A lepra (régies nevén bélpoklosság, bővebben: https://semmelweismuseum.blog.hu/2020/04/29/a_belpoklossag) több ezer éve ismert ragályos betegség, amely terjedése ellen főleg a betegek elkülönítésével védekeztek. A betegség korokozóját, a Mycobacterium leprae-t csak a 19. század végén sikerült izolálnia Gerhard Hansen (1841–1912) norvég orvosnak. A betegek elkülönítésének oka az volt, – amellett, hogy a betegség, a járvány terjedését csökkentsék –, hogy a legtöbbször a bőrön, az arcon vagy a végtagokon mutatkoztak elváltozások. Emiatt a társadalom megbélyegzett tagjainak számítottak a leprás betegek.

A Providencia sziget Venezuelában: leprás betegek házai. 1890–1910 között készült fénykép. (Wellcome Collection)

Gyűjteményünk két venezuelai lepratelepi szükségpénzt őriz. Maracaibo városától nem messze, Providencia szigetén (ekkor még Isla de Burro-n) 1828-ban Simón Bolívar (1783–1830) rendelte el kórház (leprosorium) építését leprás betegek számára. A szigetet 1831-től Isla de Lázaro-nak is nevezték (Szent Lázár a leprások, sírásók, koldusok védőszentje), mert ebben az évben avatták fel a kórházat és érkeztek ide az első betegek.

Lepratelepi szükségpénz hátlapja. Venezuela, 1939. (MNM–Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Numizmatikai gyűjtemény. Fotó: Blahák Eszter)

Később, a 19. század folyamán a leprakolónia egyre bővült és a kórház mellett templomokkal, iskolaépületekkel, postával, piaccal, börtönnel, majd a 20. század elejétől még mozival is rendelkezett. Az elhunyt betegek számára temetőt is létesítettek. Az egész sziget külön kis településként létezett. A férfi és női betegek részére külön pavilonok épültek; az 1950-es években már kb. 70 épület állt a területen. Ide kizárólag hajóval érkezhettek, külön hangjelzése volt a leprás beteget szállítónak. A betegek látogatását, de például az orvosokét vagy más munkavállalókét is szigorúan szabályozták.

1882-től ismertek olyan pénzérmék, amit csak a szigeten használhattak, ezzel is csökkentve a külvilággal való kapcsolatot, illetve a fertőzés terjedését. 1913-as, 1916-os és 1939-es évszámmal is készültek pénzveretek különböző címletekben. A gyűjteményünkben lévő 1916-ból származó érme 5 / CÉNTIMOS értékű, hátoldalán körben LAZARETO NACIONAL olvasható, valamint a település neve MARACAIBO.

Az 1916-os lepratelepi szükségpénz hátlapja. (MNM–Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Numizmatikai gyűjtemény. Fotó: Blahák Eszter.)

Az 1939-es veret hátlapján körben LEPROSERIAS NACIONALES áll, középen három sorban ISLA DE / PROVIDENCIA / 1939. Ez utóbbi 0,12 ½ értékű bolivar jelzésű.

1940 után a pénzérméket a szintén csak itt használható bankjegyek váltották fel és megkezdték az érmék beolvasztását. Így az, hogy ilyen darabok mégis megőrződtek az utókor számára, még jobban növeli numizmatikai és orvostörténeti jelentőségüket.

5 céntimos értékű lepratelepi szükségpénz előlapja, Venezuela, 1916. (MNM–Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Numizmatikai gyűjtemény. Fotó: Blahák Eszter.)

A Providencia szigeten lévő lepratelepet 1984-ben kiürítették és külön kórházban kezdték meg a betegek gondozását. Ekkor már gyógyszeres kezeléssel gyógyították a betegségben szenvedőket, akik a Cecilia Pimentel Kórházban is ugyanolyan elszigetelve folytatták életüket, mint korábban, de elveszítve azt a világot, ami évtizedekig valódi otthont jelentett közösségüknek. A lakatlan szellemszigeten ma is jól láthatóak az elhagyott épületek romjai.

Numizmatikai gyűjteményünk becses darabjainak számítanak a Culion szigetén (Fülöp-szigetek) használt lepratelepi pénzérmék is. Ezeket az egykori telep orvosa ajándékozta dr. Faludi Géza (1874–1953) orvos-numizmatikus részére, akinek éremkollekciója az MNM–Semmelweis Orvostörténeti Múzeum gyűjteményének alapját képezi.

Nagy Anita

Felhasznált irodalom:

Faludi Géza: A Fülöp-szigetek lepratelepeinek pénzei. Felolvasás a Magyar Numizmatikai Társulat 1930. november 27-iki ülésén. (Fénymásolat az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum numizmatikai könyvtárában.)

Csoma Mária: Huszár Lajos a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban, a SOM éremgyűjteményének története. In: In memoriam Ludovici Huszár. Budapest, Argumentum Kiadó, 2005.

https://www.youtube.com/watch?v=Pi9bX5HYk8k

A fenti linken egy spanyol nyelvű film érhető el, amely az egész sziget történetét informatívan mutatja be, régi fotókkal, a mai állapotokról készült felvételekkel és az egykor használt, féltve őrzött pénzérmékkel.

Ajánlott idegen nyelvű filmek és oldalak:

PROVIDENCIA "Paisaje Cultural y Herencia Numismática"

https://www.youtube.com/watch?v=Pi9bX5HYk8k