Hanumán, az isteni majom a Rámájana című eposz egyik főhőse, a száműzött Ráma király odaadó híve és segítője a Rávana démonkirály elleni harcban. A szélisten fiaként rendelkezik a repülés képességével, így ő az, aki átrepül Lanká szigetére (Srí Lanká), hogy hírt hozzon Ráma feleségéről, Szítáról, akit a démon erődített palotájában tart fogva. Őt küldik akkor is, amikor gyógyfüvet kell hozni a Himalájából Ráma öccse, a Lanká ostrománál ...
Nem sokkal később Ungár Imre igazgatói kinevezést kapott a Jubarban (Jubar, ma Jubbal) működő missziós tüdőszanatórium élére, Shimlától, az indiai Brit Birodalom nyári fővárosától mintegy 100 km-re. Itt már Éva is csatlakozhatott hozzá. Jubar a pandzsábi közigazgatási régió (Punjab States Agency, ma Himachal Pradesh) hindu fejedelemségekhez tartozó részén feküdt, nem messze a közvetlen brit fennhatóság alatt álló területektől. A környék ma kedvelt ...
Még a viharos 20. században is ritkaságnak számít, hogy két ember életét annyi világfordító történelmi esemény befolyásolja, mint Ungár Imre (1914–1987) és Scherer Éva (1913–1998) orvosházaspárét, s hozzá még választott szakterületükön, a tüdőgyógyászatban is olyan áttörések következzenek be szakmailag aktív éveikben, mint az övékén. Csöppet sem szokványos pályafutásuk történetét egy, a születésük századik évfordulójára megjelent ...
„ Nem az a lényeges, hogy valamit elsőnek lássunk meg, hanem az, hogy szilárd kapcsolatot teremtsünk az előzőleg megismert és az eddig ismeretlen között. Ez a tudományos felfedezés ábécéje .” (Selye János)
A stressz egy állapot, ami egy meghatározott tünetegyüttesben nyilvánul meg és magában foglalja az összes – nem meghatározott módon – előidézett elváltozást. A generális adaptációs szindróma, vagyis az általános alkalmazkodási tünetegyüttes, ...
Életünk része a stressz. Nemcsak a mai, mindennapi és negatív, hanem a pozitív, az élet kihívásaira válaszoló értelemben is. Selye János (1907–1982) 1936-ban, a Nature -ban megjelent cikkében ismertette meg a tudományos világot egy új jelenséggel, amit akkor még nem nevezett stressznek. Ez a jelenség tulajdonképpen a szervezet nem fajlagos reakcióegyüttesének leírása volt, amivel az élő organizmus mindenfajta, egyensúlyát megzavaró külső körülményre ...
„Örömmel jelenthetjük, hogy megszületett az egészség szimbóluma. A magyar mesevilágban kerestünk ismert figurát, azonban megfelelőt nem találtunk. Végül a szólásmondások között akadtunk rá: makk-egészséges, egészséges, mint a makk! Bájos figuráját a gyerekeken keresztül igyekszünk a gyerekekkel megszerettetni. Zenés-verses bábfilm alakjában mutatkozik be Makk Marci a nagyközönség előtt, majd a gyermekújságokban buzdítja a kis olvasókat az egészséges ...
Nápoly legódonabb, megkapó negyedében, a turisták által is kedvelt Via dei Tribunalin található a hajdani Ospedale della Pace, a város egyik legrégebbi kórháza. Tulajdonképp egy nagyobb épületegyüttesről van szó, mely a Santa Maria della Pace templommal és a hozzátartozó hajdani kolostorral alkot egységet. A 15. században itt még titkos légyottokat rejtegető magánpalota állt, amelyet II. Giovanna di Durazzo (1371–1435) nápolyi királynő ajándékozott ...
Betegségek gyógyítására több isten és hős ( hérós ) is képes volt a klasszikus antikvitásban, azonban a legnagyobb gyógyító kultusszal Asklépios rendelkezett, akinek számos templomot és szentélyt építettek ligetekben, többnyire gyógyforrások mellett, egészséges klímájú helyeken az ókori Görögország egész területén. A két leghíresebb és leglátogatottabb ilyen görög szentély Epidaurosban (a hagyomány szerint Asklépios szülőhelye) és Kos szigetén ...
„ De még a legérzékenyebb szemek elől is rejtve maradnak olyan szívműködési folyamatok, amelyek a közvetlen érzékeltetés körein kívül esnek .” (dr. Skrop Ferenc: A sziv graphikai diagnosztikája . Budapest, 1929.)
A fizikális vizsgálat, azaz a hallgatózás és a kopogtatás, valamint a vérnyomásmérés, kiegészítve az anamnézis, azaz a kórelőzmény felvételével, a mellkasröntgen-vizsgálattal és a rutin kémiai laboratóriumi vizsgálatokkal, a ...
„ (…) a’ mellbetegségek megismerése és gyógyítása temérdek nehézséggel jár ( … ) ” (dabasi Halázs Géza: Értekezés a kopogtatás és halggatózásról . Pest, 1841)
A szív- és érrendszeri betegségek felfedésének, megismerésének módszerei a történelem előtti korba nyúlnak vissza és a beteg megfigyelésén nyugszanak. A megfigyelés, a fizikális vizsgálat egyik korai szószólója maga Hippokratész (Kr. e. 460 – Kr. e. 377 k.) volt, akinek több más ...
A fiatalokat, időseket, kismamákat is megmozgató tévétorna ötletét az 1950-es évek végén Békési Sándor (1928–1994) magyar tornász, Kerezsi Endre (1908–1971) testnevelő tanár, a Magyar Testnevelési Főiskola tanszékvezető tanára, és Romák Éva (1919–?) tornász, kosárlabdázó, atléta, edző valósították meg az 1933. május 2-án, a nemzeti sport eszméjétől vezérelve elindított Rádiótorna új médiumra történő átdolgozásával.
A Színházi ...
Előző bejegyzésünk a Népház 1911-ben átadott intézményét mutatta be. De vajon mit láthattunk volna, ha belépünk a népjóléti és közművelődési intézmény konyhájára? Hogyan próbálták megfékezni a tömegek nyomorát? Hogyan segítette elő az intézmény a közegészségügy fejlődését és miként gondoskodtak a rászorulókról a múlt század hajnalán? A következő részből minden válasz kiderül!
Konyha. (Fotó: Hanvai Sándor: A Székesfővárosi V. ...
A sáfrány latin nemzetségneve, a crocus , a görög krokosz ’fonál’ jelentésű szóból származik, amely a bibe fonálszerű alakjára utal. A magyar elnevezés a középfelnémet safran vándorszóból ered, melynek végső forrása az arab sahafaran , zafran ’sárga’ jelentésű kifejezés. A sáfrány már az ókorban is fontos fűszernövénynek számított, gyógyhatása mellett ételek ízesítésére és színesítésére, a bibében található festékanyag miatt pedig ...
Portugáliának mint egykori gyarmatbirodalomnak jelentős szerepe volt a járványok elleni küzdelemben. A kikötővárosokra, így Portóra is nagy teher hárult, a behurcolt betegségek terjedésének mind többször kellett gátat szabni. A 19. század vége felé minduntalan fellángoló kolerajárványok sürgetővé tették egy kísérleti laboratóriumként is szolgáló járványkórház felállítását, így 1884-ben a Bonfim plébánián Hospital de Guelas de Pau néven ideiglenes ...
„ Ha a szív gyorsabban és keményebben ver, mintsem természet szerint szokott, és ha a’ betegnek gyötrődést, bágyadást és a’ maga’ munkálkodásában valami akadályt okoz, akkor ez az állapot Szív-Dobogásnak neveztetik .” (Rácz Sámuel: Orvosi tanítás . Buda, 1778. )
A legkorábbi magyar nyelvű orvosi könyvek mindegyike szól a szív betegségeiről, gyűjtőnéven a szívdobogásról, ennek lehetséges okairól és az esetleges gyógyítási módokról. ...
„ Eszközei a vérforgásnak: a’ szív; az arteriák; a’ hajszálvékonyságú erek; és a ’ venák. ” (Bene Ferencz: Az orvosi tudomány rövid rajzolatja… Buda, 1812.)
A szívet nagyon sokáig nem is az érrendszer középpontjának tekintették elsősorban, hanem a tudat, a pszichés jelenségek székhelyeként írták le, sőt, sokáig a vénákat és az artériákat sem különböztették meg egymástól. Egyesek a pitvarokat nem tekintették a szív részének, és téves ...
„A tantuszt odaadom a konyha előtti tálalón valamelyik szakácsnénak s ez tiszta cseréptányéron kezembe adja az ételt s hozzá kanalat.” (Fényes László)
Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Numizmatikai gyűjteményében őrzünk egy 24 milliméter átmérőjű hadifémből készült főzelék bárcát, amelynek elő- és hátlapján nehezen kivehetően, de a következő felirat olvasható: V ·KER · / NÉPHÁZ a hátoldalon pedig: FŐZE - LÉK.
Főzelék bárca, ...
Ernst Blasius (1802–1875) német sebészprofesszor a 19. század kitűnő és újító szellemű orvosa volt. A berlini születésű, tehetséges fiatalember 1823-ban szerezte meg orvosi diplomáját szülővárosában, de végül Halléban vált sikeres sebészprofesszorrá.
A 19. században a sebészek két helyen tudtak nagy gyakorlatot szerezni orvosi hivatásuk során: ha katonaorvosként, vagy szülészorvosként helyezkedtek el. Ez volt az a két szakterület, ahol a ...
A buddhista hagyományban számos történet maradt fenn arról, hogy Sákjamuni, a történeti Buddha betegeket ápol és gyógyít. De létezik egy másik megvilágosodott lény, Bhaiszadzsjaguru, akinek a gyógyítás a fő funkciója. Mit lehet tudni az utóbbiról, és gyógyítóként mi a hasonlóság vagy különbség közte és a történeti Buddha között? Erre keressük a választ az alábbiakban.
Bhaiszadzsjaguru a mahájána buddhizmus nagy tiszteletben álló alakja, neve azt ...
Az iparművészeti jelentőséggel bíró gyógyszertári berendezési tárgyak között a mozsarak különleges helyet foglalnak el, hisz nem feltétlenül a patika renoméját emelő reprezentatív kialakítású tárolóedények csoportjába tartoznak, hanem a mindennapi gyakorlat során a laboratóriumban igencsak igénybe vett használati eszközök sorába illeszkednek. Noha készültek a táraasztalra és a szakma emblematikus jelképeként külön állványokra szánt díszmozsarak is, ...
A mai értelemben vett gyógyszertárak Európában a 13. század folyamán alakultak ki, ebből a korszakból igen kevés tárgyi emlék maradt fenn. A patikák berendezésére középkori kódexek lapjain szereplő képekből, templomok falán lévő domborművekből, oltárképek festményeiből következtethetünk. Ezek szerint egyszerű, ácsolt fa állványzaton tartották a sokszor díszes, speciálisan gyógyszerek tárolására szolgáló, fából, kerámiából, üvegből vagy ...
A kórtan alapját a kórbonctan, azaz az anatomia pathologica adja és a boncolások során, a különböző szervekben szabad szemmel is látható, betegségek következtében jelentkező alaki változásokat figyeli meg. A 19–20. század fordulójára már igencsak megszaporodtak a boncolások, hiszen egyre több klinikus is a boncasztal mellett bővítette gyakorlati ismereteit. A boncolások egy része így fokozatosan kikerült az egyetemek felügyelete alól, és a kórházak falai ...
A homeopátia megalkotója Samuel Hahnemann német orvos, kémikus 1755-ben született Meissenben és kalandos élete 1843-ban ért véget Párizsban. Kísérleteit saját magán végezve legfontosabb megfigyelése, a „ similia similibus curantur”, „hasonló hasonlót gyógyít” elv máig a homeopátia legfontosabb tétele maradt. Nem volt ez az elv példa nélküli az orvostudomány történetében, hiszen már Hippokratész (Kr. e. 460 – Kr. e. 377 k.) is azt tanította, hogy ami ...
Mai szemmel visszanézve és a múlt eseményeit szemlélve megkerülhetetlen szükségszerűségnek tűnnek azok a történések, amelyek elvezettek ahhoz, hogy a patológia kilépjen a különböző tudományágak köntöse alól és önálló tudományágként folytassa útját. Kellő távolságból szemlélve egyenes út vezetett máig, ahol a patológia már nemcsak a betegségek végső stádiumával foglalkozik, hanem a diagnosztikának, terápiának és a betegségek prognózisának ...
A Pesti Hírlap 1894-es száma egy különös esetről számolt be. A szentendrei szigeten, Váccal szemben történt egy vasárnap délután, hogy Vác városának előkelő tagjai, egészségük megóvása érdekében térdig felhúzott nadrágban, szoknyában, cipő nélkül gázoltak a homokban, fűben, iszapban. A közeli csárdából hamarosan a butéliák (szeszes italok) is ideérkeztek, és a mezítlábas ifjúság boldogan ropta a csárdást. A mulatság sok nevetéssel és nagy ...
Az indiai hagyományos orvoslás (ájurvéda) alapművét legendás összeállítójáról Csaraka-samhitá (Csaraka kompendiuma) néven ismeri a világ. A 4. századtól kezdve gyakorta hivatkoznak rá indiai és Indián kívüli (arab, tibeti, kínai) forrásokban, továbbá számos kommentárja és fordítása született. A 11. században élt horászáni perzsa polihisztor tudós, Al-Bírúni említi Indiáról szóló művében, hogy a Barmakidák – az Abbászida kalifátust ...
Az Ázsia középső részén, Európa és Észak-Amerika területén is elterjedt fűzfa ( salix ) gyógyító hatását az ókori kínai és egyiptomi orvosok már több ezer éve ismerték. Az antikvitás leghíresebb görög orvosa, Hippokratész (Kr. e. 460 – Kr. e. 377 k.) a fa leveléből készült főzetet szembetegségekre és szülési fájdalmak enyhítésére javasolta. A gyógyszerészet úttörőjeként emlegetett görög katonaorvos, Dioszkoridész (Kr. u. 40 k. – 90 k.) ...
A Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár gyűjteményét több borászati tanulmány is gazdagítja, köztük Dercsényi János, királyi tanácsos (1755–1837) A’ Tokaji Bornak termesztéséről szűréséről és forrásáról című 1796-ban megjelent tudományos értekezése.
Ahány nemzet – annyi ízlés
A mű bevezetőjében a következő sorokat olvashatjuk:
„ A’ Lengyelnek és a’ Magyarnak az ó, fűszerszámos, spiritussal teljes, erős és terjékes ...
A szükségpénzek a numizmatikai emlékek egy külön csoportját alkotják. Gyűjteményünkben több lepratelepi szükségpénz-érmét is őrzünk. Jelentőségük többek között abban áll, hogy korlátozott területen használták és kis példányszámban készítették ezeket.
A lepra (régies nevén bélpoklosság, bővebben: https://semmelweismuseum.blog.hu/2020/04/29/a_belpoklossag ) több ezer éve ismert ragályos betegség, amely terjedése ellen főleg a betegek ...
Mérések a klinikumban csak akkor kezdődhettek, amikor már egyszerű és biztonságos volt a vizsgálat. Samuel Siegfried Karl Ritter von Basch (1837–1905) fiziológus vitte mindenkinél közelebb a vérnyomásmérés lehetőségét a betegágyhoz: a bécsi élettani intézet munkatársaként 1881-ben mutatta be műszerét, mellyel szisztolés vérnyomást határozott meg.
Scipione Riva Rocci (1863–1837) 1896-ban, egy kongresszuson mutatta be újítását: a felkart egy ...
Utolsó kommentek