TINKTÚRA

„Örömmel jelenthetjük, hogy megszületett az egészség szimbóluma. A magyar mesevilágban kerestünk ismert figurát, azonban megfelelőt nem találtunk. Végül a szólásmondások között akadtunk rá: makk-egészséges, egészséges, mint a makk! Bájos figuráját a gyerekeken keresztül igyekszünk a gyerekekkel megszerettetni. Zenés-verses bábfilm alakjában mutatkozik be Makk Marci a nagyközönség előtt, majd a gyermekújságokban buzdítja a kis olvasókat az egészséges életmódra. Vidám figurája felmászik a kisiskolások órarendjére, a kártyanaptár hátára és még számos helyen találkoznak vele a gyerekek.” 

Az Egészségnevelés című folyóiratban 1977-ben megjelent lelkes hangvételű összefoglaló elsőként számolt be a későbbi évek során egyre népszerűbbé váló Makk Marciról. A hazai egészségnevelés szakembereinek régi törekvése volt, hogy olyan figurát találjanak, amely „alkalmas arra, hogy – »hordozó rakétaként« – az egészség védelmét a társadalom szerte hatékonyan népszerűsítse.” Mivel erre a feladatra alkalmas népmesei szereplőre nem akadtak, a hidegháború éveiben kitalálták Makk Marci alakját, akitől azt várták, hogy majd bámulatos sebességgel tör előre, és megmutatja a gyermekek számára az egészséges életmódhoz vezető utat. A mindig vidám, játékos, tettre kész Makk Marci minden olyan tevékenységet jól ismert, amely az egészséges életmód része: sportolt, helyesen táplálkozott, gondot fordított a személyi higiénére, környezetének tisztán tartására.

Makk Marci fürdik. (A fotóért köszönet Szabó Ritának.)

Makk Marci először a Foky Ottó által tervezett bábfilmben, Csukás István versével kísérve mutatkozott be a gyermekeknek, majd hamarosan kiadványokon, gyermek- és ifjúsági újságokban, kifestőkben, kártyanaptárokon, iskolai takarékbélyegeken, uzsonnás csomagokon, órarendeken, matricákon, társasjátékokon, pólókon, diafilmeken stb. tűnt fel. Makk Marci – és későbbi társa, Makk Marcsi – meséi átszőtték az 1970–80-as években élt gyermekek hétköznapjait, észrevétlenül, szórakoztatva, játékosan tanították a kicsiket az egészséges életmódra. Kedves és tanulságos történeteik a kiskorban elkezdett egészségnevelés sikeréhez kívántak hozzájárulni.

Makk Marci figurája és a róla szóló vers. Hajdú-Bihari Napló (1978) 1. sz. 13.

Makk Marci meséi az 1970–80-as évek egészségnevelési törekvéseinek hatására jöttek létre. Az egészségnevelést – mint tudományosan megalapozott tevékenységet és önálló diszciplínát – az 1972. évi II. törvény alapozta meg, amely az egészségügyi és az oktatási intézmények, közművelődési dolgozók számára kötelezővé tette az egészségnevelést. Az 1976. évi V. közművelődési törvény pedig az egészségtudatos életmódot az általános műveltség részeként fogalmazta meg. A fenti lépéseket az indokolta, hogy az 1960-as évek második felében készült vizsgálatok és felmérések adataiból kiderült, hogy a magyar lakosság egészségügyi állapota stagnált a gyógyító eljárások, a technikai fejlődés és az egészségügybe befektetett állami támogatások ellenére. A szakemberek a problémák legfőbb okaként a lakosság életmódját jelölték meg, megelőzésükre pedig életmódprogramokat, egészségügyi vetélkedőket, televíziós programokat, egészségügyi heteket, hónapokat, klubokat szerveztek. Megjelentek olyan kutatások, amelyek a magyar lakosság egészségről vallott ismereteit, az egészséges életmód motivációs tényezőit és dinamikáját vizsgálták. Az egészség kérdésének biomedikális megközelítését fokozatosan felváltotta a társadalmi, gazdasági, környezeti, pszichológiai, pedagógiai körülményeket is figyelembe vevő látásmód. Ez a folyamat járult hozzá ahhoz, hogy nem csak az ismeretek átadására figyeltek, hanem azok magatartásformáló, komplex eredményeire is felhívták a figyelmet.

„Egészséges mint Makk Marci” Szolnok Megyei Néplap (1978) 15. sz. 8.

1977-ben az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosító Központja az 1970-es évek második felére olyan hosszútávú stratégiát dolgozott ki, amellyel a lakosság egészséges életmódra nevelését a mozgás, a higiénés magatartás, a helyes táplálkozás témakörei mentén kívánta megvalósítani. Azért ezeket a területeket választották, mert úgy gondolták, hogy az egészség megőrzésében, a betegségek megelőzésében elengedhetetlen tényezők. Ugyanebben az évben az – 1958-ban létrejött – Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosítási Központja (EFK) az Országos Egészségnevelési Intézet (OENI) nevet vette fel, így a több évtizede tartó egészségnevelő munka intézményi szinten is megerősödött. Az országos egészségnevelő munkáról, az abban tevékenyen részt vevő orvosok, védőnők, tanárok tevékenységéről, az elvárt és elért eredményekről, az ország lakosságának egészségügyi állapotáról az Egészségneveléscímű egészségügyi szakfolyóiratban rendszeres beszámolók jelentek meg.

Makk Marci és Makk Marcsi kirándulnak. (A fotóért köszönet Szabó Ritának.)

Makk Marci tölgyfamakkból faragott figurája tehát egy olyan folyamat részeként született meg az 1970-es évek végén az Országos Egészségnevelő Intézet támogatásával, amely arra helyezte a hangsúlyt, hogy az egészségnevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni. 1977 végén, 1978 elején, amikor a mozgás volt a kiemelt témakör, ő is a kirándulást, a rendszeres testmozgást népszerűsítette. Társával, Makk Marcsival erdei túrára indultak, vidáman fedezték fel az erdőt, fürödtek és úsztak a tiszta vízben, ebédre csupa egészséges finomságot lakmároztak. A friss levegő, a jól sikerült kirándulás után boldogan fogyasztották el vacsorájukat. 1978 második felében, 1979 elején a táplálkozásra helyeződött a hangsúly, így Makk Marci is arról mesélt, hogy a rendszeres, egészséges reggeli fogyasztása nemcsak fontos, de az egésznapos iskolai koncentráció miatt is elmaradhatatlan. Figyelmeztetett arra, hogy ebéd előtt csokoládét, édességet fogyasztani helytelen dolog, és a mértéktelen kenyér, zsömle, süteményevés sem egészséges. Fontosnak tartotta kiemelni a tej, a vitamindús ételek, gyümölcsök, zöldségek fogyasztását, amelyek erőt és energiát adnak a sportoláshoz. Makk Marci nemcsak a megfelelő számú és minőségű étkezést hangsúlyozta, hanem a pihentető alvást is. 1979 második felében, 1980-ban a higiénés magatartás kérdése került előtérbe, ennek megfelelően Makk Marci történetei is ezen témakör köré épültek. Makk Marci mesélt Ignácról, a koszos és rendetlen cicáról, aki ápolatlansága miatt elveszítette a barátait, és a háza ablakából, magányosan vágyódott pajtásai után. Ignác butaságát megelégelve maguk a piszkos edények lázadtak fel és takarították ki a házat, majd a súrolókefék tisztára sikálták Ignácot is. Ignáctól ezután nem húzódtak el barátai, és a rendnek, jó illatnak hála Ignác elégedetten dorombolva hajtotta álomra a fejét.

Ezekben az években egyre több tanulmány jelent meg arról, hogy a magyar lakosság fogai súlyos állapotban vannak, az emberek elhanyagolják fogaik tisztán tartását, nem vesznek részt fogászati szűréseken; így a kedves kis Makk Marci a fogmosást is népszerűsítette.

Makk Marci meséi tehát egy olyan egészségügyi koncepcióhoz csatlakoztak, amelyben a betegségek megelőzése, az egészség megőrzése került középpontba. Történetein keresztül természetesen a felnőtteket is tanítani akarták, és a szakemberek egy olyan generáció felnevelését tartották szem előtt, amely számára a rendszeres tisztálkodás, a fogmosás, a mozgás, a változatos táplálkozás a mindennapok része. 

Vámos Gabriella 

Felhasznált irodalom:

Bihari Gyuláné: XVII. kerületi napközis tábor. Esti Hírlap 25 (1980) 206. sz., o.n.

Borics Katalin: Van Budán egy kórház. Esti Hírlap 25 (1980) 74. sz., o.n.

Bókay Pál: Bizalmas interjú Makk Marcival. Magyar Hírlap 10 (1977) 291. sz., 11.

[FMS] „Makk Marci”: az egészség szimbóluma. Egészségnevelés 18 (1977) 4. sz., 273–274.

Gács Marianna: Mikor kezdjük a Fogmosást? Népszabadság 37 (1979) 164. sz., 18.

Gonda György: Az egészségnevelés feladatai az V. ötéves terv időszakában. Egészségnevelés 18 (1977) 4. sz., 147–150.

Kaposy Miklós: Magyar Televízió. In Kollega Tarsoly István (Szerk.): Magyarország a XX. században III. Szekszárd, 1996, 459–498.

Katona Edit: Iskolatej. Egészségnevelés 19 (1978) 6. sz. 275.

Métneki János: Az egészségügyi felvilágosítástól az egészségfejlesztésig. Valóság 44 (2001) 12. sz., 10–27.

Szemkeő Endre Nikolaj: Alexandrovics Szemasko (1874–1949). Orvosi Hetilap 115 (1974) 22. sz., 1297–1298.

Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Budapest, 2005.

Valuch Tibor: Hétköznapi élet Kádár János korában.. Budapest, 2007.

Valuch Tibor: Magyar hétköznapok. Fejezetek a mindennapi élet történetéből a második világháborútól az ezredfordulóig. Budapest, 2013.

Vámos Gabriella: „Egészséges, mint a makk, nincs is nála boldogabb! Makk Marci és az egészségnevelés az 1970–80-as években. In Tóth Gábor (Szerk.): Népmesék szóban, írásban, képben. Budapest, 2020, 235–243.