„Nem az a lényeges, hogy valamit elsőnek lássunk meg, hanem az, hogy szilárd kapcsolatot teremtsünk az előzőleg megismert és az eddig ismeretlen között. Ez a tudományos felfedezés ábécéje.” (Selye János)
A stressz egy állapot, ami egy meghatározott tünetegyüttesben nyilvánul meg és magában foglalja…
Életünk része a stressz. Nemcsak a mai, mindennapi és negatív, hanem a pozitív, az élet kihívásaira válaszoló értelemben is. Selye János (1907–1982) 1936-ban, a Nature-ban megjelent cikkében ismertette meg a tudományos világot egy új jelenséggel, amit akkor még nem nevezett stressznek. Ez a jelenség…
„Örömmel jelenthetjük, hogy megszületett az egészség szimbóluma. A magyar mesevilágban kerestünk ismert figurát, azonban megfelelőt nem találtunk. Végül a szólásmondások között akadtunk rá: makk-egészséges, egészséges, mint a makk! Bájos figuráját a gyerekeken keresztül igyekszünk a gyerekekkel…
„De még a legérzékenyebb szemek elől is rejtve maradnak olyan szívműködési folyamatok, amelyek a közvetlen érzékeltetés körein kívül esnek.” (dr. Skrop Ferenc: A sziv graphikai diagnosztikája. Budapest, 1929.)
A fizikális vizsgálat, azaz a hallgatózás és a kopogtatás, valamint a vérnyomásmérés,…
„(…) a’ mellbetegségek megismerése és gyógyítása temérdek nehézséggel jár (…)” (dabasi Halázs Géza: Értekezés a kopogtatás és halggatózásról. Pest, 1841)
A szív- és érrendszeri betegségek felfedésének, megismerésének módszerei a történelem előtti korba nyúlnak vissza és a beteg megfigyelésén…
A fiatalokat, időseket, kismamákat is megmozgató tévétorna ötletét az 1950-es évek végén Békési Sándor (1928–1994) magyar tornász, Kerezsi Endre (1908–1971) testnevelő tanár, a Magyar Testnevelési Főiskola tanszékvezető tanára, és Romák Éva (1919–?) tornász, kosárlabdázó, atléta, edző valósították…
„Ha a szív gyorsabban és keményebben ver, mintsem természet szerint szokott, és ha a’ betegnek gyötrődést, bágyadást és a’ maga’ munkálkodásában valami akadályt okoz, akkor ez az állapot Szív-Dobogásnak neveztetik.” (Rácz Sámuel: Orvosi tanítás. Buda, 1778.)
A legkorábbi magyar nyelvű orvosi…
„Eszközei a vérforgásnak: a’ szív; az arteriák; a’ hajszálvékonyságú erek; és a ’ venák.” (Bene Ferencz: Az orvosi tudomány rövid rajzolatja… Buda, 1812.)
A szívet nagyon sokáig nem is az érrendszer középpontjának tekintették elsősorban, hanem a tudat, a pszichés jelenségek székhelyeként írták le,…
A Pesti Hírlap 1894-es száma egy különös esetről számolt be. A szentendrei szigeten, Váccal szemben történt egy vasárnap délután, hogy Vác városának előkelő tagjai, egészségük megóvása érdekében térdig felhúzott nadrágban, szoknyában, cipő nélkül gázoltak a homokban, fűben, iszapban. A közeli…
Mérések a klinikumban csak akkor kezdődhettek, amikor már egyszerű és biztonságos volt a vizsgálat. Samuel Siegfried Karl Ritter von Basch (1837–1905) fiziológus vitte mindenkinél közelebb a vérnyomásmérés lehetőségét a betegágyhoz: a bécsi élettani intézet munkatársaként 1881-ben mutatta be…
Hales könyvének megjelenése után több évtizedig nem volt publikált kísérlet ebben a témában. A további állatkísérletek Jean Marie Poiseuille (1797–1869) fizikus és fiziológus nevéhez kötődnek, akinek a viszkozitásról írott publikációja nagy hatással volt a tudományos életre. 1828-ban a királyi…
Ahhoz, hogy a vér nyomásának mérését egyáltalán felvessék a tudósok, szükség volt az ember, közelebbről pedig a szív- és érrendszer anatómiai felépítésének ismeretére. Andreas Vesalius (1514–1564) volt az első anatómus, aki az egész emberi testre kiterjedő anatómiai térképet adott és tapasztalatai…
Utolsó kommentek