TINKTÚRA

Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár blogja

A Ferenc József-föld felfedezése
A Ferenc József-föld felfedezése

150 éve, 1872. június 13-án indult Brémából az Admiral Tegetthoff nevű 30 tonnás, 100 lőerős gőzgéppel hajtott hajó, amelynek 24 tagú nemzetközi legénységében egyetlen magyarként vett részt dr. Kepes Gyula.

Az expedíció előkészítése

Az osztrák-magyar felfedező út célja egy „északkeleti-átjáró” megtalálása volt, vagyis a Jeges-tengeren keresztül utat keresni a Bering-szoroshoz és a Csendes-óceánhoz. A költségeket két arisztokrata állta: ...

A Kedvestekintetű gondoskodik orvosról
A Kedvestekintetű gondoskodik orvosról

A lények iránti könyörületnek és nem ártásnak kiemelt jelentőséget tulajdonító buddhizmus kezdettől sok szálon fonódott össze az orvoslással. A buddhista szövegekben Buddha a legfőbb gyógyítóként jelenik meg, aki magát a buddhista tanítást kínálja az emberi lét szenvedéseinek megszüntetésére. Az együttérzés azonban gyakorlati cselekedetekben is megnyilvánult, amelyek a buddhizmusban érdemszerző erővel bírnak. A Maurja-dinasztiabeli Asóka király (Kr. ...

Hadsebészet a XVI. század Európájában
Hadsebészet a XVI. század Európájában

Hans von Gersdorff katonasebész (1455 k. – 1529) 1517-ben, Strasbourgban megjelent Feldtbuch der Wundartzney című hadsebészeti műve az egyik legelső illusztrált sebészeti könyv. Noha Gersdorff korai életéről keveset tudunk, a XV. század végén és a XVI. század elején az egyik legnevesebb német sebésznek számított. Nem tudni, hogy hol végezte tanulmányait, de különösen végtagamputációs műtétjeiről volt híres, amelyekből állítólag pályafutása során ...

A vérnyomásmérés történetéből II.
A vérnyomásmérés történetéből II.

Hales könyvének megjelenése után több évtizedig nem volt publikált kísérlet ebben a témában. A további állatkísérletek Jean Marie Poiseuille (1797–1869) fizikus és fiziológus nevéhez kötődnek, akinek a viszkozitásról írott publikációja nagy hatással volt a tudományos életre. 1828-ban a királyi akadémia díját is elnyerte disszertációjáért, melyet az artériás vérnyomás higanyos manométerrel végzett vizsgálatairól írt. Kísérletében a manométert ...

Gyógyító mágia a Védák korában
Gyógyító mágia a Védák korában

Íratlan története hajnalán az ember szembesült a betegséggel és a halállal, és ha ez nem lett volna elég, elveszítette az állatvilágban még meglévő ösztönös képességet a számára hasznos, tápláló, gyógyító, illetve mérgező növények megkülönböztetésére. Amit ösztönoldalon elvesztett, azt a logikus gondolkodás kialakulásával sikerült sok kísérletezéssel, hosszú idő alatt többé-kevésbé visszaszerezni. A kialakuló népi gyógyászat gyakorlati ...

Fogadalmi tárgyak, offerek
Fogadalmi tárgyak, offerek

A gyógyítás történetében az ókortól kezdve megfigyelhető volt a fogadalmi tárgyak, offer ek használata, amelyek a vallás és népi orvoslás, a gyógyulás és hit közötti szoros kapcsolat tárgyi megnyilvánulásának tekinthetők. Fogadalmi tárgyként bármi szolgálhatott; így fogadalmi kápolnák, oltárok, keresztek, szobrok széles skálája keletkezett az évszázadok során, amelyeket háborúkból, járványokból való megmenekülés után állíttattak szerte az ...

Korányi Sándor Tulp doktor anatómiáján
Korányi Sándor Tulp doktor anatómiáján

Címlapképünk egy vidám társaságot ábrázol, amelynek tagjai Rembrandt 1632-ben készült, Tulp doktor anatómiája című festményének jelenetét rekonstruálják. Balról a második szereplő a fiatal Korányi Sándor, a magyar orvostörténet egyik kiemelkedő egyénisége, belgyógyász, az idegkórtan professzora. Kik voltak a rejtélyes „pénteki társaság” tagjai és hogyan készültek a képen látható jelenetre?

76-24-5_d.jpgTulp doktor anatómiájának rekonstruálása, 1892. ...

Az Első Budapesti Leves és Tea Intézet numizmatikai emléke     
Az Első Budapesti Leves és Tea Intézet numizmatikai emléke     

Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Numizmatikai Gyűjteményében található egy apró, 23 milliméter átmérőjű bárca (pénzértékű jegy), amely az Akácfa utca 49. szám alatt megnyílt, Első Budapesti Leves és Tea Intézet emlékét őrzi. Az 1875. november 19-én felavatott intézet a Dietrich Emil és Gottschlig József tulajdonában álló Magyar Királyi Teakereskedő Cég jóvoltából, külföldi mintára jött létre. Célja az volt, hogy a „ valóban szegények ...

Drágakőszemüvegen át a világ
Drágakőszemüvegen át a világ

Európában az első szemüveget állítólag az itáliai Pisa városában készítették 1290 körül, a látás korrigálásának igénye azonban ennél jóval korábbra megy vissza. Az első nagyítólencsék csiszolt drágakőből készültek, és a drágakőlencsék hagyománya a kiváltságosok körében jóval az üveglencse használatának elterjedése után is fennmaradt.

A régészeti kutatások a világ több pontján felszínre hoztak csiszolt drágakő lencséket. Az első ...

A vérnyomásmérés történetéből I.
A vérnyomásmérés történetéből I.

Ahhoz, hogy a vér nyomásának mérését egyáltalán felvessék a tudósok, szükség volt az ember, közelebbről pedig a szív- és érrendszer anatómiai felépítésének ismeretére. Andreas Vesalius (1514–1564) volt az első anatómus, aki az egész emberi testre kiterjedő anatómiai térképet adott és tapasztalatai boncolati alapokon nyugodtak. Fő műve, a De humani corporis fabrica  forradalmian változtatta meg az emberi testről alkotott addigi képet. Könyvében írt a ...

Patikaedények és kartusok - a szalagkartusok
Patikaedények és kartusok - a szalagkartusok

A gyógyszerészet múltjának tárgyi emlékei közül az officinai állványedények az iparművészet történetének reprezentatív darabjai között kapnak helyet. A patikai bútorzaton helyet foglaló – többnyire kerámiából, üvegből és fából készült – edények gyakorlati hasznukon túl díszként is funkcionáltak a gyógyszertárak fényét emelendő. Azonban ornamentális vagy figurális díszítettségük mellett meg kellett felelniük annak a követelménynek is, hogy ...

Hortus sanitatis, az egészség kertje
Hortus sanitatis, az egészség kertje

1491-ben jelent meg a korai természetrajzi enciklopédiák egyik első, nyomtatott képviselője, a latin nyelvű Hortus sanitatis (néha Ortus Sanitatis ) Jacob Meydenbach (15. század) kiadásában Mainz városában. A könyv a görög orvos, Dioszkoridész (40 k. – 90 k.) Peri hülész iatrikész (vagy latin nevén De materia medica ) című ókori gyógynövénykönyvének, amely minden későbbi herbárium forrásának tekinthető, módosított latin fordítása, azonban a növények ...

TINKTÚRA

Facebook oldaldoboz

Utolsó kommentek

süti beállítások módosítása