TINKTÚRA

Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár blogja

Hortus sanitatis, az egészség kertje

1491-ben jelent meg a korai természetrajzi enciklopédiák egyik első, nyomtatott képviselője, a latin nyelvű Hortus sanitatis (néha Ortus Sanitatis) Jacob Meydenbach (15. század) kiadásában Mainz városában. A könyv a görög orvos, Dioszkoridész (40 k. – 90 k.) Peri hülész iatrikész (vagy latin nevén De materia medica) című ókori gyógynövénykönyvének, amely minden későbbi herbárium forrásának tekinthető, módosított latin fordítása, azonban a növények mellett itt már a különféle állatok és ásványok jellemzőinek és gyógyhatásának leírása is szerepel. A kötet célja, ahogy az előszóban is szerepel, hogy segítse az olvasókat a „hasznos gyógymódok és tökéletes gyógyszerek” elkészítésében. A Hortus sanitatis összeállítása és tartalma mögött az a korabeli elképzelés állt, miszerint a természetben fellelhető élőlények, természeti kincsek mind az ember hasznára szolgálhatnak a különféle betegségek gyógyításában és kezelésében. A könyv címe is erre utal: a természet mint az egészség megőrzésnek és a betegségek legyőzésének tárháza.

kep1.jpg

Részlet a Hortus sanitatis 1511-es kiadásából: Cerastes (szarvaskígyó), Cephos és Centrocota (Etiópiából származó mitikus lények, melyeket Plinius is említ) (MNM SOK, fotó: Bohacsek Dóra)

A Hortus sanitatis lapjain a ma is ismert növények és állatok mellett egzotikus és mitikus lényekkel is találkozhatunk: pegazus, sellő, hárpia, sárkány, egyszarvú – csak néhány azok közül, amelyeket mi mesekönyvekből és varázslófilmekből ismerünk. A mitikus lények mellett számunkra sokszor ismeretlen, olykor egészen szokatlan gyógymódokról is olvashatunk, így például a krokodil ürülékéből készült kenőcsöt kifejezetten a női arcbőr szépítésére és fehérítésére ajánlották.

kep2_0562_cocodrillus.jpg

Részlet a Hortus sanitatis 1511-es kiadásából: Cocodrillus (krokodil) (MNM SOK, fotó: Blahák Eszter)

A leírásokat kísérő fametszetek többnyire stilizáltak, de könnyen felismerhetők, sokat később más művekben is felhasználtak. Az egyszerűbb, adott élőlényt vagy ásványt ábrázoló illusztrációk mellett néhányuk egy-egy jelenetet mutat be, így például az állatok gyakran természetes környezetükben szerepelnek, a köveket és érceket pedig felhasználásuk közben láthatjuk. A kiadások között akad olyan is, amelyet kézzel színezett fametszetek díszítenek.

kep3_0625_pediculus_tetu.jpg

Részlet a Hortus sanitatis 1511-es kiadásából: Pediculus, tetvek eltávolítása (MNM SOK, fotó: Blahák Eszter)

A mű szerzője ismeretlen, sokszor Johannes de Cuba (vagy Johann Wonnecke von Kaub, 1430–1503) frankfurti orvoshoz szokták kötni a szerzőség kérdését valószínűleg tévesen, mivel az orvos neve egészen 1514-ig nem jelenik meg a kiadásokban, illetve a művel való kapcsolata is inkább csak feltételezéseken alapszik. A Hortus sanitatis előzményének két hasonló tematikájú és elnevezésű mű tekinthető, amelyek szintén Mainzban jelentek meg: 1484-ben a latin nyelvű Herbarius, illetve 1485-ben a német nyelvű Garten der Gesundheit, melyeket tovább bővíthetett Meydenbach saját kiadásához.

kep4_0656_unicornus.jpg

Részlet a Hortus sanitatis 1511-es kidásából: Unicornus (egyszarvú) (MNM SOK, fotó: Blahák Eszter)

A Hortus sanitatis tartalmát tekintve láthatjuk, hogy valóban a természet egészének átfogó leírására és összegyűjtésére törekedett: 530 fejezet szól a növényekről, 164 az állatokról (ebből a legelső az embert tárgyalja), 122 a madarakról, 106 a halakról és végül 144 fejezet a féldrágakövekről, ásványokról. A mű további különlegességének számít a végén található függelék, amely a vizelet diagnosztikai tulajdonságait tárgyalja (Tractatus de urinis), illetve egy rövidebb Galénosznak (129–216 k.) tulajdonított szöveg (De facile acquisibilibus). Minden fejezet egy képpel kezdődik, majd ezt követi a tárgyalt természeti „kincshez” kötődő gyógymód általános bemutatása, a gyógyszerek készítési és felhasználási módjának leírása, illetve az emberi szervezetre gyakorolt hatások felsorolása. Könyvtárunk Régi Könyvgyűjteményében a Hortus sanitatis 1511-es velencei kiadását őrizzük.

Bohacsek Dóra 

Ajánlott irodalom:

Anderson, Frank J.: An Illustrated History of the Herbals. New York, Columbia University Press, 1977.

Arber, Agnes: Herbals, Their Origin and Evolution: A Chapter in the History of Botany 1470–1670. Cambridge, Cambridge University Press, 1986.

Bay, J. Christian: Hortus Sanitatis. The Papers of the Bibliographical Society of America 11 (1917) 11, 57–60.

Locy, William A.: The Earliest Printed Illustrations of Natural History. The Scientific Monthly 13 (1921) 3, 238–258.

Wilson, L. – Sloggett, R.: Hortus sanitatis (The garden of health). University of Melbourne Collections 1 (2007) 13.

A Hortus sanitatis egyik első, 1491-ben megjelent, színesen illusztrált példányának, amely a University of Cambridge ősnyomtatványa, teljes digitalizált változata elérhető a University of Cambridge oldalán:

https://cudl.lib.cam.ac.uk/view/PR-INC-00003-A-00001-00008-00037/6

A bejegyzés trackback címe:

https://sommuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr3917957084

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

TINKTÚRA

Facebook oldaldoboz

Utolsó kommentek

süti beállítások módosítása