TINKTÚRA

A Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár gyűjteményét több borászati tanulmány is gazdagítja, köztük Dercsényi János, királyi tanácsos (1755–1837) A’ Tokaji Bornak termesztéséről szűréséről és forrásáról című 1796-ban megjelent tudományos értekezése. 

Ahány nemzet – annyi ízlés 

A mű bevezetőjében a következő sorokat olvashatjuk: 

„A’ Lengyelnek és a’ Magyarnak az ó, fűszerszámos, spiritussal teljes, erős és terjékes aszúszőlő bor vagyon kedve szerint.

A’ Németnek inkább tetszik, ha édes és olajos. Az újbort inkább szereti, és mindenekfelett betsüli az esszenciát.

Az Anglus abban gyönyörködik, ha az ő borában folyó tűz vagyon, azért is a’ Spanyol és Portugallus bort szereti, melyhez a’ mi spiritussal teljes és erős máslásunk nagyon hasonlít, azt még meg is haladja.”

Tokaj Georg Hoefnagel metszetén, a XVI. század végén. 1595. (Wikimedia Commons)

Dercsényi Jánosról

Dercsényi János Weisz Jánosként született a felvidéki Szepesszombatban 1755-ben, ahol apja, id. Weisz János evangélikus lelkész volt. Hamarosan Lőcsére költözött a család, ezért alsóbb iskoláit Lőcsén, majd Pozsonyban végezte, ezután került Bécsbe medikus hallgatónak, ahol 1780-ban védte meg orvosi diplomáját: latin nyelvű értekezését a láztanról írta. Fiatal orvosként Zemplén megyébe került, ahol 1782-ben a megye főorvosává nevezték ki. 1785-ben vette feleségül a nála hét évvel fiatalabb Kazinczy Júliát, Kazinczy Ferenc (1759–1831) húgát. Dercsényi sógora akkor még Zemplén megye tiszteletbeli aljegyzője és táblabírája volt, aki egy év múlva otthagyta a közigazgatási pályát, hogy teljesen az irodalomnak és a nyelvújításnak szentelhesse életét.

A „zempléni fizikus”, ahogy akkor nevezték hivatalosan a megye főorvosát, 1793-ban királyi adományként kapta a Bereg megyei Dercsényt, ekkor változtatta nevét Dercsényire. 1802-ben született fia, ifj. Dercsényi János Lajos (1802–1863), aki később jogi tanulmányokat végzett, majd királyi udvari tanácsos lett és több írása is megjelent közigazgatási, gazdálkodási és nevelési tárgyban.

Tokaj vára 1684-ben Gabriel Bodenehr metszetén. (Wikimedia Commons)

Talán fia születése, vagy a birtokos lét ösztökélte arra id. Dercsényi Jánost, hogy a főorvosi pályát otthagyja, és a nyugodtabb megélhetést biztosító gazdálkodást válassza birtokán. Ám orvosi és tudományos tevékenységének nem fordított hátat, sőt így tehette meg, hogy sokirányú tudományos érdeklődésének hódolhatott. Kedvenc tudományterülete a mineralógia (ásványtan) volt. Több magyar tudományos folyóiratban jelentek meg írásai (Tudományos Gyűjtemény 1825, Tudománytár 1835, 1836), számos külföldi tudós társaság választotta tagjai sorába és rendszeresen publikált azok folyóirataiba, évkönyveibe is.

1831-ben az első nagy kolerajárvány idején az ő szakmai tudását és tapasztalatát igénybe véve beválasztották a Zemplén vármegyei vészbizottmányba. Szomorú, személyes érintettsége is volt ennek a járványnak, sógora, Kazinczy Ferenc is ennek a pandémiának esett áldozatul 1831. augusztus 23-án.

Dercsényi János még főorvosként ismerkedett meg Tokaj Hegyaljával és annak kitűnő boraival. Mint ásványszakértő, valamint általában a természettudományok iránt érdeklődő szakember és nem utolsó sorban maga is gyakorló szőlőműves, sok értékes megfigyelést tett a talaj, a szőlőfajták és a borkészítés kémiai és fizikai összefüggéseiről. 1796-ban Bécsben jelent meg németül az Ueber Tokais Weinbau dessen Fexung und Gährung című munkája, ennek magyar fordítását, a már idézett „A’ Tokaji Bornak termesztéséről szűréséről és forrásáról” címűt Ö.F.G.P.P., azaz Őri Filep (Fülöp) Gábor (sáros)Pataki Professzor végezte. A magyar címlapon sajnos elírás történt a helyes „derczeni Dercsényi” helyett a „derczeni Derczeni” névalak került a címlapra, a későbbi szakirodalomban nem kis hivatkozási keveredést okozva.

Muskotály szőlőfürt. Színezett rézkarc, 1825 körül, Mrs. Wither után. (Wellcome Collection)

Dercsényi János tapasztalatait kiegészítette tudományos borászati és kémiai, ásványtani könyvek olvasásával, így igazán tudományos alapokra helyezte művét, sőt, az első szakirodalmi munkák közé sorolhatjuk. Igazi csemege lehetett számára a vulkanikus Tokaj-Hegyalja tanulmányozása:

„Találtattak nem régiben a’ Tokaji Hegyek közepében némelly tengeri állatoknak maradványi is. Mellyek mind azt mutatják, hogy ez a Hegy, még azután is, mikor már formáltatott, sok ideig a’ víz alatt vólt. Mivel a’ mi szöllö szemeinkenk az azokon találtató szurkos szeplők, azoknak fűszerszámos héjok, öszve fonyorodások, megaszások, édes olajok, bőséges sárga és sűrű tzukros matériájok, melly még a’ jól megértt nyers szöllö szemekben is megvagyon, és’ mindezekből származó felséges jó bor… a’ Volkáni Hegyek, és az ezeknek elporlásokból származott földnek tulajdonittatott.”

Kiknek ajánlott „a minden Boroknak királyasszonya, a’ Tokaji Nektár”? 

Dercsényi a híres tokaji aszút különféle egészségügyi problémára is javasolta, így például megfázás, hideglelés, esetén szinte új életre kelti a beteget Dercsényi szerint a tokaji nedű, de a nagyhasú, tétlen embereket is munkára sarkallja:

Külömbkülömbféle Embereknek külömbkülömbféle nemeik jók a’ boroknak és hasznosak. (…) az erőtlen inakkal küszködő és könnyen ingereltethető embereknek a’ több spiritussal tellyes és tüzesebb asszúszöllö bor, (…) a’kiket az ó esszencia és a kövér asszú szöllö bor sokkal jobban meg fog melegiteni és jobban meg is fog erösiteni.

A’ takonnyal tellyes és nagy hasú vagy pohos embereket a sok spiritusú borok megfrissítik és őket munkára alkalmatossá teszik.

A’ rothasztó hideglelésben fekvő és elerőtlenedett betegnek [a] Tokaji vagy más Hegyallyai ó bor többet használ, mint más akármelly orvosságok. 

(...) hideglelés, vérhas és más rendkivül való kiürülések után elbádjadott és tsaknem tántorgó embereknek [az] erejeket egészen helyrehozza és azoknak mintegy új életet ád a fűszerszámos, terjék forma és olajjal is tellyes bor vagy esszencia” 

(Idézetek Dercsényi János A’ Tokaji Bornak termesztéséről szűréséről és forrásáról című, 1796-ban, magyar nyelven megjelent értekezéséből.)

Ráczkevy Edit

Irodalom

Dercsényi János (tévesen: derczeni Derczeni János): A’ tokaji bornak termesztéséről, szűrűséről és forrásáról. (ford.: Ö. F. G. P. P. [Őri Filep Gábor Pataki Professzor]). Kassa, füskúti Landerer Ferentz, 1796.

Kiss László: Kazinczy sógora, Zemplén főorvosa: Dercsényi János. Budapest–Dercen, Hódmezővásárhely–Tabán Református Egyházközség, 2009.