TINKTÚRA

Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár blogja


Néhány szóban a kardiológia történetéről IV. rész
Néhány szóban a kardiológia történetéről IV. rész
Az EKG-től a legmodernebb képalkotó eljárásokig

„De még a legérzékenyebb szemek elől is rejtve maradnak olyan szívműködési folyamatok, amelyek a közvetlen érzékeltetés körein kívül esnek.” (dr. Skrop Ferenc: A sziv graphikai diagnosztikája. Budapest, 1929.) A fizikális vizsgálat, azaz a hallgatózás és a kopogtatás, valamint a vérnyomásmérés,…

Néhány szóban a kardiológia történetéről III. rész
Néhány szóban a kardiológia történetéről III. rész
A pulzus, a hallgatózás és a vérnyomásmérés mint a diagnosztika legrégibb eszközei

„(…) a’ mellbetegségek megismerése és gyógyítása temérdek nehézséggel jár (…)” (dabasi Halázs Géza: Értekezés a kopogtatás és halggatózásról. Pest, 1841) A szív- és érrendszeri betegségek felfedésének, megismerésének módszerei a történelem előtti korba nyúlnak vissza és a beteg megfigyelésén…

Néhány szóban a kardiológia történetéről II. rész
Néhány szóban a kardiológia történetéről II. rész
Magyar szívgyógyászat – a kezdetektől a 20. század közepéig

„Ha a szív gyorsabban és keményebben ver, mintsem természet szerint szokott, és ha a’ betegnek gyötrődést, bágyadást és a’ maga’ munkálkodásában valami akadályt okoz, akkor ez az állapot Szív-Dobogásnak neveztetik.”  (Rácz Sámuel: Orvosi tanítás. Buda, 1778.) A legkorábbi magyar nyelvű orvosi…

Néhány szóban a kardiológia történetéről I. rész
Néhány szóban a kardiológia történetéről I. rész
A szív és a vérkeringési rendszer anatómiája és patológiája

„Eszközei a vérforgásnak: a’ szív; az arteriák; a’ hajszálvékonyságú erek; és a ’ venák.” (Bene Ferencz: Az orvosi tudomány rövid rajzolatja… Buda, 1812.) A szívet nagyon sokáig nem is az érrendszer középpontjának tekintették elsősorban, hanem a tudat, a pszichés jelenségek székhelyeként írták le,…

TINKTÚRA

Facebook oldaldoboz

Utolsó kommentek

süti beállítások módosítása