„Ha a szív gyorsabban és keményebben ver, mintsem természet szerint szokott, és ha a’ betegnek gyötrődést, bágyadást és a’ maga’ munkálkodásában valami akadályt okoz, akkor ez az állapot Szív-Dobogásnak neveztetik.” (Rácz Sámuel: Orvosi tanítás. Buda, 1778.)
A legkorábbi magyar nyelvű orvosi…
„Eszközei a vérforgásnak: a’ szív; az arteriák; a’ hajszálvékonyságú erek; és a ’ venák.” (Bene Ferencz: Az orvosi tudomány rövid rajzolatja… Buda, 1812.)
A szívet nagyon sokáig nem is az érrendszer középpontjának tekintették elsősorban, hanem a tudat, a pszichés jelenségek székhelyeként írták le,…
A kórtan alapját a kórbonctan, azaz az anatomia pathologica adja és a boncolások során, a különböző szervekben szabad szemmel is látható, betegségek következtében jelentkező alaki változásokat figyeli meg. A 19–20. század fordulójára már igencsak megszaporodtak a boncolások, hiszen egyre több…
Mai szemmel visszanézve és a múlt eseményeit szemlélve megkerülhetetlen szükségszerűségnek tűnnek azok a történések, amelyek elvezettek ahhoz, hogy a patológia kilépjen a különböző tudományágak köntöse alól és önálló tudományágként folytassa útját. Kellő távolságból szemlélve egyenes út vezetett…
Ahhoz, hogy a vér nyomásának mérését egyáltalán felvessék a tudósok, szükség volt az ember, közelebbről pedig a szív- és érrendszer anatómiai felépítésének ismeretére. Andreas Vesalius (1514–1564) volt az első anatómus, aki az egész emberi testre kiterjedő anatómiai térképet adott és tapasztalatai…
Utolsó kommentek