Életünk része a stressz. Nemcsak a mai, mindennapi és negatív, hanem a pozitív, az élet kihívásaira válaszoló értelemben is. Selye János (1907–1982) 1936-ban, a Nature-ban megjelent cikkében ismertette meg a tudományos világot egy új jelenséggel, amit akkor még nem nevezett stressznek. Ez a jelenség…
„Örömmel jelenthetjük, hogy megszületett az egészség szimbóluma. A magyar mesevilágban kerestünk ismert figurát, azonban megfelelőt nem találtunk. Végül a szólásmondások között akadtunk rá: makk-egészséges, egészséges, mint a makk! Bájos figuráját a gyerekeken keresztül igyekszünk a gyerekekkel…
Betegségek gyógyítására több isten és hős (hérós) is képes volt a klasszikus antikvitásban, azonban a legnagyobb gyógyító kultusszal Asklépios rendelkezett, akinek számos templomot és szentélyt építettek ligetekben, többnyire gyógyforrások mellett, egészséges klímájú helyeken az ókori Görögország…
„De még a legérzékenyebb szemek elől is rejtve maradnak olyan szívműködési folyamatok, amelyek a közvetlen érzékeltetés körein kívül esnek.” (dr. Skrop Ferenc: A sziv graphikai diagnosztikája. Budapest, 1929.)
A fizikális vizsgálat, azaz a hallgatózás és a kopogtatás, valamint a vérnyomásmérés,…
„A tantuszt odaadom a konyha előtti tálalón valamelyik szakácsnénak s ez tiszta cseréptányéron kezembe adja az ételt s hozzá kanalat.” (Fényes László)
Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Numizmatikai gyűjteményében őrzünk egy 24 milliméter átmérőjű hadifémből készült főzelék bárcát, amelynek…
1491-ben jelent meg a korai természetrajzi enciklopédiák egyik első, nyomtatott képviselője, a latin nyelvű Hortus sanitatis (néha Ortus Sanitatis) Jacob Meydenbach (15. század) kiadásában Mainz városában. A könyv a görög orvos, Dioszkoridész (40 k. – 90 k.) Peri hülész iatrikész (vagy latin nevén…
Utolsó kommentek