Nem sokkal később Ungár Imre igazgatói kinevezést kapott a Jubarban (Jubar, ma Jubbal) működő missziós tüdőszanatórium élére, Shimlától, az indiai Brit Birodalom nyári fővárosától mintegy 100 km-re. Itt már Éva is csatlakozhatott hozzá. Jubar a pandzsábi közigazgatási régió (Punjab States Agency, ma…
Még a viharos 20. században is ritkaságnak számít, hogy két ember életét annyi világfordító történelmi esemény befolyásolja, mint Ungár Imre (1914–1987) és Scherer Éva (1913–1998) orvosházaspárét, s hozzá még választott szakterületükön, a tüdőgyógyászatban is olyan áttörések következzenek be…
„Nem az a lényeges, hogy valamit elsőnek lássunk meg, hanem az, hogy szilárd kapcsolatot teremtsünk az előzőleg megismert és az eddig ismeretlen között. Ez a tudományos felfedezés ábécéje.” (Selye János)
A stressz egy állapot, ami egy meghatározott tünetegyüttesben nyilvánul meg és magában foglalja…
Életünk része a stressz. Nemcsak a mai, mindennapi és negatív, hanem a pozitív, az élet kihívásaira válaszoló értelemben is. Selye János (1907–1982) 1936-ban, a Nature-ban megjelent cikkében ismertette meg a tudományos világot egy új jelenséggel, amit akkor még nem nevezett stressznek. Ez a jelenség…
„Örömmel jelenthetjük, hogy megszületett az egészség szimbóluma. A magyar mesevilágban kerestünk ismert figurát, azonban megfelelőt nem találtunk. Végül a szólásmondások között akadtunk rá: makk-egészséges, egészséges, mint a makk! Bájos figuráját a gyerekeken keresztül igyekszünk a gyerekekkel…
A fiatalokat, időseket, kismamákat is megmozgató tévétorna ötletét az 1950-es évek végén Békési Sándor (1928–1994) magyar tornász, Kerezsi Endre (1908–1971) testnevelő tanár, a Magyar Testnevelési Főiskola tanszékvezető tanára, és Romák Éva (1919–?) tornász, kosárlabdázó, atléta, edző valósították…
Előző bejegyzésünk a Népház 1911-ben átadott intézményét mutatta be. De vajon mit láthattunk volna, ha belépünk a népjóléti és közművelődési intézmény konyhájára? Hogyan próbálták megfékezni a tömegek nyomorát? Hogyan segítette elő az intézmény a közegészségügy fejlődését és miként gondoskodtak a…
„Ha a szív gyorsabban és keményebben ver, mintsem természet szerint szokott, és ha a’ betegnek gyötrődést, bágyadást és a’ maga’ munkálkodásában valami akadályt okoz, akkor ez az állapot Szív-Dobogásnak neveztetik.” (Rácz Sámuel: Orvosi tanítás. Buda, 1778.)
A legkorábbi magyar nyelvű orvosi…
„A tantuszt odaadom a konyha előtti tálalón valamelyik szakácsnénak s ez tiszta cseréptányéron kezembe adja az ételt s hozzá kanalat.” (Fényes László)
Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Numizmatikai gyűjteményében őrzünk egy 24 milliméter átmérőjű hadifémből készült főzelék bárcát, amelynek…
A kórtan alapját a kórbonctan, azaz az anatomia pathologica adja és a boncolások során, a különböző szervekben szabad szemmel is látható, betegségek következtében jelentkező alaki változásokat figyeli meg. A 19–20. század fordulójára már igencsak megszaporodtak a boncolások, hiszen egyre több…
A homeopátia megalkotója Samuel Hahnemann német orvos, kémikus 1755-ben született Meissenben és kalandos élete 1843-ban ért véget Párizsban. Kísérleteit saját magán végezve legfontosabb megfigyelése, a „similia similibus curantur”,„hasonló hasonlót gyógyít” elv máig a homeopátia legfontosabb tétele…
Az Ázsia középső részén, Európa és Észak-Amerika területén is elterjedt fűzfa (salix) gyógyító hatását az ókori kínai és egyiptomi orvosok már több ezer éve ismerték. Az antikvitás leghíresebb görög orvosa, Hippokratész (Kr. e. 460 – Kr. e. 377 k.) a fa leveléből készült főzetet szembetegségekre és…
A Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár gyűjteményét több borászati tanulmány is gazdagítja, köztük Dercsényi János, királyi tanácsos (1755–1837) A’ Tokaji Bornak termesztéséről szűréséről és forrásáról című 1796-ban megjelent tudományos értekezése.
Ahány nemzet – annyi ízlés
A mű bevezetőjében a…
150 éve, 1872. június 13-án indult Brémából az Admiral Tegetthoff nevű 30 tonnás, 100 lőerős gőzgéppel hajtott hajó, amelynek 24 tagú nemzetközi legénységében egyetlen magyarként vett részt dr. Kepes Gyula.
Az expedíció előkészítése
Az osztrák-magyar felfedező út célja egy „északkeleti-átjáró”…
Utolsó kommentek