Nem sokkal később Ungár Imre igazgatói kinevezést kapott a Jubarban (Jubar, ma Jubbal) működő missziós tüdőszanatórium élére, Shimlától, az indiai Brit Birodalom nyári fővárosától mintegy 100 km-re. Itt már Éva is csatlakozhatott hozzá. Jubar a pandzsábi közigazgatási régió (Punjab States Agency, ma…
Még a viharos 20. században is ritkaságnak számít, hogy két ember életét annyi világfordító történelmi esemény befolyásolja, mint Ungár Imre (1914–1987) és Scherer Éva (1913–1998) orvosházaspárét, s hozzá még választott szakterületükön, a tüdőgyógyászatban is olyan áttörések következzenek be…
„Nem az a lényeges, hogy valamit elsőnek lássunk meg, hanem az, hogy szilárd kapcsolatot teremtsünk az előzőleg megismert és az eddig ismeretlen között. Ez a tudományos felfedezés ábécéje.” (Selye János)
A stressz egy állapot, ami egy meghatározott tünetegyüttesben nyilvánul meg és magában foglalja…
Életünk része a stressz. Nemcsak a mai, mindennapi és negatív, hanem a pozitív, az élet kihívásaira válaszoló értelemben is. Selye János (1907–1982) 1936-ban, a Nature-ban megjelent cikkében ismertette meg a tudományos világot egy új jelenséggel, amit akkor még nem nevezett stressznek. Ez a jelenség…
„Örömmel jelenthetjük, hogy megszületett az egészség szimbóluma. A magyar mesevilágban kerestünk ismert figurát, azonban megfelelőt nem találtunk. Végül a szólásmondások között akadtunk rá: makk-egészséges, egészséges, mint a makk! Bájos figuráját a gyerekeken keresztül igyekszünk a gyerekekkel…
Nápoly legódonabb, megkapó negyedében, a turisták által is kedvelt Via dei Tribunalin található a hajdani Ospedale della Pace, a város egyik legrégebbi kórháza. Tulajdonképp egy nagyobb épületegyüttesről van szó, mely a Santa Maria della Pace templommal és a hozzátartozó hajdani kolostorral alkot…
Betegségek gyógyítására több isten és hős (hérós) is képes volt a klasszikus antikvitásban, azonban a legnagyobb gyógyító kultusszal Asklépios rendelkezett, akinek számos templomot és szentélyt építettek ligetekben, többnyire gyógyforrások mellett, egészséges klímájú helyeken az ókori Görögország…
„De még a legérzékenyebb szemek elől is rejtve maradnak olyan szívműködési folyamatok, amelyek a közvetlen érzékeltetés körein kívül esnek.” (dr. Skrop Ferenc: A sziv graphikai diagnosztikája. Budapest, 1929.)
A fizikális vizsgálat, azaz a hallgatózás és a kopogtatás, valamint a vérnyomásmérés,…
„(…) a’ mellbetegségek megismerése és gyógyítása temérdek nehézséggel jár (…)” (dabasi Halázs Géza: Értekezés a kopogtatás és halggatózásról. Pest, 1841)
A szív- és érrendszeri betegségek felfedésének, megismerésének módszerei a történelem előtti korba nyúlnak vissza és a beteg megfigyelésén…
A fiatalokat, időseket, kismamákat is megmozgató tévétorna ötletét az 1950-es évek végén Békési Sándor (1928–1994) magyar tornász, Kerezsi Endre (1908–1971) testnevelő tanár, a Magyar Testnevelési Főiskola tanszékvezető tanára, és Romák Éva (1919–?) tornász, kosárlabdázó, atléta, edző valósították…
Előző bejegyzésünk a Népház 1911-ben átadott intézményét mutatta be. De vajon mit láthattunk volna, ha belépünk a népjóléti és közművelődési intézmény konyhájára? Hogyan próbálták megfékezni a tömegek nyomorát? Hogyan segítette elő az intézmény a közegészségügy fejlődését és miként gondoskodtak a…
A sáfrány latin nemzetségneve, a crocus, a görög krokosz ’fonál’ jelentésű szóból származik, amely a bibe fonálszerű alakjára utal. A magyar elnevezés a középfelnémet safran vándorszóból ered, melynek végső forrása az arab sahafaran, zafran ’sárga’ jelentésű kifejezés. A sáfrány már az ókorban is…
Portugáliának mint egykori gyarmatbirodalomnak jelentős szerepe volt a járványok elleni küzdelemben. A kikötővárosokra, így Portóra is nagy teher hárult, a behurcolt betegségek terjedésének mind többször kellett gátat szabni. A 19. század vége felé minduntalan fellángoló kolerajárványok sürgetővé…
„Ha a szív gyorsabban és keményebben ver, mintsem természet szerint szokott, és ha a’ betegnek gyötrődést, bágyadást és a’ maga’ munkálkodásában valami akadályt okoz, akkor ez az állapot Szív-Dobogásnak neveztetik.” (Rácz Sámuel: Orvosi tanítás. Buda, 1778.)
A legkorábbi magyar nyelvű orvosi…
„Eszközei a vérforgásnak: a’ szív; az arteriák; a’ hajszálvékonyságú erek; és a ’ venák.” (Bene Ferencz: Az orvosi tudomány rövid rajzolatja… Buda, 1812.)
A szívet nagyon sokáig nem is az érrendszer középpontjának tekintették elsősorban, hanem a tudat, a pszichés jelenségek székhelyeként írták le,…
„A tantuszt odaadom a konyha előtti tálalón valamelyik szakácsnénak s ez tiszta cseréptányéron kezembe adja az ételt s hozzá kanalat.” (Fényes László)
Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Numizmatikai gyűjteményében őrzünk egy 24 milliméter átmérőjű hadifémből készült főzelék bárcát, amelynek…
Ernst Blasius (1802–1875) német sebészprofesszor a 19. század kitűnő és újító szellemű orvosa volt. A berlini születésű, tehetséges fiatalember 1823-ban szerezte meg orvosi diplomáját szülővárosában, de végül Halléban vált sikeres sebészprofesszorrá.
A 19. században a sebészek két helyen tudtak…
A buddhista hagyományban számos történet maradt fenn arról, hogy Sákjamuni, a történeti Buddha betegeket ápol és gyógyít. De létezik egy másik megvilágosodott lény, Bhaiszadzsjaguru, akinek a gyógyítás a fő funkciója. Mit lehet tudni az utóbbiról, és gyógyítóként mi a hasonlóság vagy különbség közte…
Az iparművészeti jelentőséggel bíró gyógyszertári berendezési tárgyak között a mozsarak különleges helyet foglalnak el, hisz nem feltétlenül a patika renoméját emelő reprezentatív kialakítású tárolóedények csoportjába tartoznak, hanem a mindennapi gyakorlat során a laboratóriumban igencsak igénybe…
A mai értelemben vett gyógyszertárak Európában a 13. század folyamán alakultak ki, ebből a korszakból igen kevés tárgyi emlék maradt fenn. A patikák berendezésére középkori kódexek lapjain szereplő képekből, templomok falán lévő domborművekből, oltárképek festményeiből következtethetünk. Ezek…
A kórtan alapját a kórbonctan, azaz az anatomia pathologica adja és a boncolások során, a különböző szervekben szabad szemmel is látható, betegségek következtében jelentkező alaki változásokat figyeli meg. A 19–20. század fordulójára már igencsak megszaporodtak a boncolások, hiszen egyre több…
A homeopátia megalkotója Samuel Hahnemann német orvos, kémikus 1755-ben született Meissenben és kalandos élete 1843-ban ért véget Párizsban. Kísérleteit saját magán végezve legfontosabb megfigyelése, a „similia similibus curantur”,„hasonló hasonlót gyógyít” elv máig a homeopátia legfontosabb tétele…
Mai szemmel visszanézve és a múlt eseményeit szemlélve megkerülhetetlen szükségszerűségnek tűnnek azok a történések, amelyek elvezettek ahhoz, hogy a patológia kilépjen a különböző tudományágak köntöse alól és önálló tudományágként folytassa útját. Kellő távolságból szemlélve egyenes út vezetett…
A Pesti Hírlap 1894-es száma egy különös esetről számolt be. A szentendrei szigeten, Váccal szemben történt egy vasárnap délután, hogy Vác városának előkelő tagjai, egészségük megóvása érdekében térdig felhúzott nadrágban, szoknyában, cipő nélkül gázoltak a homokban, fűben, iszapban. A közeli…
Az indiai hagyományos orvoslás (ájurvéda) alapművét legendás összeállítójáról Csaraka-samhitá (Csaraka kompendiuma) néven ismeri a világ. A 4. századtól kezdve gyakorta hivatkoznak rá indiai és Indián kívüli (arab, tibeti, kínai) forrásokban, továbbá számos kommentárja és fordítása született. A 11.…
Az Ázsia középső részén, Európa és Észak-Amerika területén is elterjedt fűzfa (salix) gyógyító hatását az ókori kínai és egyiptomi orvosok már több ezer éve ismerték. Az antikvitás leghíresebb görög orvosa, Hippokratész (Kr. e. 460 – Kr. e. 377 k.) a fa leveléből készült főzetet szembetegségekre és…
A Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár gyűjteményét több borászati tanulmány is gazdagítja, köztük Dercsényi János, királyi tanácsos (1755–1837) A’ Tokaji Bornak termesztéséről szűréséről és forrásáról című 1796-ban megjelent tudományos értekezése.
Ahány nemzet – annyi ízlés
A mű bevezetőjében a…
A szükségpénzek a numizmatikai emlékek egy külön csoportját alkotják. Gyűjteményünkben több lepratelepi szükségpénz-érmét is őrzünk. Jelentőségük többek között abban áll, hogy korlátozott területen használták és kis példányszámban készítették ezeket.
A lepra (régies nevén bélpoklosság, bővebben:…
Mérések a klinikumban csak akkor kezdődhettek, amikor már egyszerű és biztonságos volt a vizsgálat. Samuel Siegfried Karl Ritter von Basch (1837–1905) fiziológus vitte mindenkinél közelebb a vérnyomásmérés lehetőségét a betegágyhoz: a bécsi élettani intézet munkatársaként 1881-ben mutatta be…
A lények iránti könyörületnek és nem ártásnak kiemelt jelentőséget tulajdonító buddhizmus kezdettől sok szálon fonódott össze az orvoslással. A buddhista szövegekben Buddha a legfőbb gyógyítóként jelenik meg, aki magát a buddhista tanítást kínálja az emberi lét szenvedéseinek megszüntetésére. Az…
Utolsó kommentek